Fantasztikus lírai dalok...
Anyától kaptunk ajándékba két jegyeket az Ákos-koncertre. Alig vártam már azt a napot, hogy elmenjünk kettesbe a barátommal. Szinte számoltam a perceket.
Úgy döntöttünk kocsival megyünk, elsősorban azért, mert nem nagyon hittük, hogy bármiféle buszt elérünk még hazafele, másodsorba pedig, mert megtehetjük!:D
A koncert az Egyetemi csarnokban volt, elég nehéz dolgom volt, mivel Lac nem nagyon ismeri ki magát Győrben és ezért nekem kellett navigálni, merre menjen. Én meg kocsiból nem tudok annyira jól tájékozódni. Mikor Pesten voltunk kocsival a szüleimmel és elmentünk a Nyugati-tér mellett(ahol akkor minden nap megfordultam), egyszerűen nem tudtam hol vagyunk:D
Visszatérve a koncertre: azért bevállaltam a dolgot, mert szeretem a kalandokat is!:D Apa elmagyarázta nekem h melyik híd fele kell menni, meg minden...
A koncert 19.30-kor kezdődik, mi kb. 18.50-re oda is értünk, kisebb-nagyobb zűrrel. Ugyanis a körforgalom egy-egy sávjából kijutva egy-egy hídhoz juthatunk, ami persze akkor jutott az eszembe mikor a körforgalomtól olyan 300 méterre lehettünk. Esélyem sem volt arra, hogy gyorsan megnézzem a térképet, így hát rossz útra tértünk rá. Amíg kerestem magunkat a térképen, Lacus már kezdett ideges lenni(nem mondja, de nagyon látszik rajta). Végre megtaláltam, és az útvonalat is amin eljuthatunk a kívánt helyre. Csakhogy lett még egy kis bonyodalom, nem mondtam időbe, hogy melyik útvonalra kell rákanyarodni, Lacusnak meg van ez a hülye berögzülése, hogy "úristen mögöttünk vannak, muszáj elindulni, mert rám dudálnak". (De szerencsére már leszoktattam róla...) Úgyhogy még tettünk egy nagy kanyart, és vissza terelődtünk a helyes útra.
Megérkeztünk valami nagy parkba, ahol le tudtunk parkolni és elkezdtük a felfedező utunkat, hogy mégis merre lehet az Egyetemi csarnok. Végül egy csoportot követve oda találtunk. Én teljes pánikba voltam egész idő alatt, hogy úristen hova kell itt menni, meg mi, hol, merre van, mert még sosem voltam ott:D
A sporiba még nem volt annyi ember amennyire számítottunk, könnyedén találtunk egy jó kis helyet a színpadtól balra. Vettünk ropit, mert tudtam, hogy éhes leszek, meg egy kis gyümilevet. Már nagyon be voltam indulva, és vártam, hogy megjelenjen végre.:)
És megérkezett:)...
A hangja elképesztő volt! Gyönyörű! Csodálatos! Komolyan, ezt így szavakba nem lehet elmondani, ezt hallani kell! Lacus is teljesen el volt tőle ájulva, pedig annyira nem szereti, mint én. Amit hallasz az mp3-on, vagy a youtube-on, vagy a rádióba, tévébe...az mind semmi... Egy fikarcnyit sem ad át abból, amilyen valójában... Egész idő alatt szórakoztató volt, lekötötte a figyelmet...
Ákos kis szüneteket tartott egy-egy dal között, ahol humorosan felkonferálta a következő dalt. A koncert alatt megivott egy üveg bort, úgyhogy a hangulata az egekbe volt. Táncolt, hülyéskedett, nevetgélt, és a mi a legfontosabb, így is remekül énekelt.
Jópár dalát ismerjük a barátommal, de egyszerűen nem tudtunk vele énekelni, mert csak rá tudsz koncentrálni, az agyad egyszerűen nem engedi formálni a szavakat... Ezen nevettünk. A kezem tűzvörös lett a sok tapsolástól, a torkom berekedt az ujjogatástól. Fergeteges koncert volt. Több, mint 3 órán át tartott az előadás, úgyhogy megérte elmenni!
A koncert eszméletlen volt! Minden elvárt követelményemet túlhaladta. Lacus se tudott vele betelni, egészen hazáig arról beszéltünk, hogy mennyire jó előadóművész, és mennyire értékes. Meg is jegyezte, hogy ha jövőre is lesz, megyünk a koncertjére:) Mindenkinek ajánlani tudom! Egyszerűen fergeteges volt!
A bejegyzést ajánlom S. K. Mónikának!:)